2009.07.07. 18:26
Életkép no1 - kávézóban
Amélie mutatóujja lustán körzött a kávéscsésze peremén, míg a másik lány beszélt hozzá. Ő csak elmormogott pár "ühüm"-öt, meg "peeersze"-t, és amikor a másik elhallgatott, Amélie rávágott valami olyasmit, hogy: "Igazad van, ez tényleg egy szemétláda...!" - mire a barátnőjének elkerekedtek a szemei ("Ugyeeeee???"), és folytatta (Amélie szerint "tyúkszaros") kis élete aktuális problémájának a regélését. Amélie unalmában már kitegintgetett az ablakon, de a lány mintha észre sem vette volna. Sőt. Annyira belelendült a mondókájába, hogy szinte már énekelve hadarta.
Amélie ekkor csendesen mosolyogva megfogta a másik kezét egy látszólag bátorító gesztusként... ("Hogy te mekkora egy barom vagy!? Megint a saját hülyeségedtől vezérelve taposol nyakig a szarban, és most nekem sírsz? ... Nekem?! Miért én???")... és csak annyit mondott:
-Szegénykém...
*és akkor most kéretik összeszámolni a kezünkön: hány olyan ember van, akire "pazaroljuk" az időnkent, mert amúgy aranyos, vagy éppen valami oknál fogva nem küldhejtük el a francba?...
**mi van, még nem végeztetek?:D
2009.07.07. 18:06
Olálá, mi ez itt?
Hát ez kéremszépen az én kis agyacskámból előtoluló gondolatiság, esetenként zagyvaságba torkollva, de minden esetben igyekszem fent tartani az intellektualitás csalfa látszatát...:)
Magyarán szólva 5 perces kis irományok lesznek itt az én mancsom által lepötyögve, néhol illusztratívan, hogy jobban lehessen érzékelni a dolgok hangulatát. Vagy éppen, ha találok egy jóféle okosságot, amit elémböffent az élet pont jókor, akkor azt is közzéteszem, hátha másnak is pont jókor jön.
Jah, és hogy én ki vagyok? Az leginkább lényegtelen. Ha olvasol, majd rájössz...;)
*megjegyzés: a külcsín még fog változni, de amekkora szerencsecsomag vagyok, nálam pont most akadozik a blog.hu...mellesleg olyan szép az idő a párkányon....meow!^^